Ha valaki hőszivattyúra váltana, az első kérdése szinte mindig ez: „Maradhatnak a radiátorok, vagy padlófűtés kell hozzá?”
A rövid válasz: a hőszivattyú radiátorral is működik. Hogy jól, vagyis gazdaságosan és úgy, hogy télen is meleg legyen, az a radiátorok méretén és a ház szigetelésén múlik. Ebben a cikkben leírjuk, miért, és hogyan lehet ezt már a csere előtt, otthon kipróbálni.
Miért számít, milyen meleg víz megy a radiátorba?
A gázkazán könnyen csinál forró vizet, a régebbi rendszerekben 70 fok körüli vagy még melegebb víz megy a radiátorokba. A hőszivattyú is tud meleg vizet adni, de minél melegebbet kérünk tőle, annál több áramot használ hozzá.
Padlófűtéshez elég a 30–35 fokos víz, radiátorhoz általában 45–55 fok kell. A kínálatunkban lévő gépeknél ez nagyjából 20–25 százalék különbséget jelent: ugyanabból az 1 kWh áramból radiátoros üzemben ennyivel kevesebb hő lesz, mint padlófűtéssel. Ettől a radiátoros hőszivattyú még megérheti, csak számolni kell vele.
Elég nagyok a radiátorok?
Ez a fő kérdés. Egy radiátor annál kevesebb hőt ad le, minél hűvösebb víz folyik benne. 55 fokos vízzel nagyjából a felét adja annak, amit 75 fokos vízzel tudna.
Ez elsőre ijesztően hangzik, de a gyakorlatban sok háznál nem gond:
- a régi radiátorokat gyakran bőven méretezték, mert annak idején bő ráhagyással számoltak;
- ha azóta szigetelték a házat vagy ablakot cseréltek, a háznak jóval kevesebb hő kell, mint amire a radiátorokat annak idején kiválasztották;
- a leghidegebb napokon kell a legtöbb hő, de ilyen nap kevés van egy télen.
Ahol viszont kicsik a radiátorok, vagy a ház szigeteletlen, ott a hőszivattyúnak forróbb vizet kellene adnia. Ez drágább üzemet jelent, és a leghidegebb napokon sem biztos, hogy minden szoba meleg lesz.
Így lehet otthon kipróbálni
Ha a kazán engedi, hogy beállítsák az előremenő víz hőmérsékletét, van egy egyszerű próba. Egy hideg téli héten állítsák a radiátorokba menő vizet 50–55 fokra, és figyeljék meg, mi történik.
- Ha minden szoba kellemes marad, a radiátorok nagy valószínűséggel elegendők egy hőszivattyúhoz.
- Ha egy-két szoba hűvös lesz, ott a radiátor kicsi. Ez sem baj: elég azt az egy-két radiátort nagyobbra cserélni.
- Ha az egész ház lehűl, akkor vagy több radiátort kell cserélni, vagy előbb a házon érdemes javítani (szigetelés, nyílászárók).
Ha nem tudják, hogyan kell átállítani a kazánt, kérdezzék meg a karbantartójukat, vagy szóljanak nekünk. A próba végén állítsák vissza a kazánt az eredeti értékre.
Ha egy-két szoba hideg marad
Nem kell az egész fűtést kicserélni. A felmérésen szobánként megnézzük, melyik radiátor elég és melyik nem. A kicsiket nagyobb, vagy két-, háromsoros radiátorra cseréljük, a többi marad.
Ha a házban amúgy is felújítás lesz, a fürdőbe vagy a nappaliba padlófűtést is lehet tenni, a többi szobában pedig maradnak a radiátorok. A kettő jól megfér egy rendszerben. A különbségekről részletesebben a padlófűtés és radiátorok oldalon írtunk.
És ha a kazán is marad?
Az is járható út, hogy a hőszivattyú a kazán mellé kerül, nem a helyére. Ilyenkor a fűtési idény nagy részében a hőszivattyú fűt, a kazán pedig csak a leghidegebb napokon segít be. Ott jó megoldás, ahol a radiátorok határesetek, vagy ahol a tulajdonos nem szeretné egyszerre lecserélni a teljes fűtést.
| Szempont | Csak hőszivattyú | Hőszivattyú a kazán mellett |
|---|---|---|
| Gázra szükség van | nem | igen, a leghidegebb napokra |
| Radiátorok | elég nagyok kellenek | határesetben is működhet |
| Mire figyeljünk | pontos méretezés | a két gép összehangolása |
Mit nézünk meg a felmérésen?
Kiszámoljuk, mennyi hő kell a háznak, és szobánként megnézzük, elég nagyok-e a radiátorok ahhoz a vízhőmérséklethez, amivel a hőszivattyú gazdaságosan dolgozik. Ha egy-két radiátort cserélni kell, megmondjuk, melyiket. Az eredményt leírjuk, hogy számok alapján dönthessenek.
Első becslést a hőszivattyú-kalkulátorunk is ad az éves gázfogyasztásból. A gépekről és a beépítésről a hőszivattyú oldalon, a régi kazán cseréjéről a kazáncsere oldalon olvashatnak.
